Útifűmaghéj

Az útifű (Psyllium Husk, indiai bolhafű) az útifűfélék családjába tartozik, népszerű táplálék-kiegészítő a diétázók körében. Az útifű maghéj nedvszívó képessége magas, így rengeteg élelmiszerhez adják zselésítő hozzávalóként, jellemzően gyümölcslevek dúsításához, sütemények kötőanyagaként alkalmazzák (sokan az állati eredetű zselatin vegán alternatívájaként tartják számon). Az útifűmaghéj fogyasztása történhet nyersen is, száraz állapotában, vagy tiszta vízzel, esetleg más folyadékkal összekeverve.

Az útifűmaghéj fogyasztás hatásai a szervezetre:

• Glükózkontroll: Az útifűmaghéj hozzáadása az étrendhez az étkezés után szabályozza a vércukorszint kilengéseit, csökkentve a felszívódó szénhidrát mennyiségét.
• Javítja a szív-és érrendszer egészségét: Az útifű felszívódásakor létrejövő gélszerű rost továbbá fontos szerepet játszhat a „rossz” LDL-koleszterin szintjének csökkentésében anélkül, hogy a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerekhez hasonló mechanizmussal befolyásolnánk a „jó” HDL-koleszterinszintünket. Ez a folyamat magában foglalja a bélben lévő epesavakhoz kötődő útifüvet, és megakadályozza azok újbóli felszívódását.
• Fogyás: Az étkezés utáni éhségérzet nagyon is gyakori a diétázás során, és egy pillanat alatt teljesen szétrombolhatja a jól felépített programot. Az útifűmaghéj magas rosttartalma kiváló eszköz lehet a súlycsökkentő eszköztáradban, mivel bebizonyosodott, hogy fogyasztása segít az étel emésztését lassítani a gyomorban, és az étkezés után fokozza a teltségérzetet.
• Segít fedezni az ajánlott napi rostmennyiséget: Egy teáskanál útifűmaghéj 5g rostot tartalmaz, ami körülbelül 15% -a az ajánlott napi rostmennyiségnek, és 200 g párolt brokkoli egyenértékének felel meg.
• Elősegíti a természetes bélmozgást: Az egészséges bélfunkció elengedhetetlen az optimális egészséghez és a gyomor-bélrendszeri problémák elkerüléséhez, mint például a székrekedés és az azt követő aranyér. Ezek nemcsak károsak az egészségünkre, hanem hatással lehetnek teljesítményünkre, vagy teljes mértékben lehetetlenné tehetik az edzést. Más étrendi rostforrásokkal összehasonlítva az útifű a bélproblémák kapcsán az egyik leghatékonyabb, ugyanakkor kevesebb olyan mellékhatással jár, mint például puffadás és bélgáz.

Az útifű maghéj használata:

Az útifűmaghéj fogyasztása kúraszerűen ajánlott nagyobb mennyiségben, azonban érdemes a hétköznapi táplálkozásunk részévé tenni, különféle útifű maghéj receptek beépítésével. Az útifűmaghéj fogyasztása során tartsuk be az ajánlott mennyiséget: reggel és este, étkezés előtt fél órával fogyasszunk belőle 1 evőkanálnyit. Fontos, hogy az útifűmaghéj legyen elkeverve körülbelül 2 dl vízben, így sokkal könnyebb lenyelni, ezt követően viszont azonnal igyuk meg, hogy az útifű maghéj zselésedése már a gyomorban történjen meg – ezzel csillapítva az éhségérzetet.

Útifűmaghéj receptek: mit készítsünk útifűmaghéjból?

Az útifű maghéj egy meglehetősen sokszínű konyhai alapanyag, számtalan útifűmaghéj recept elkészítéséhez egyszerűen használható. Készíthetünk gabonaliszt-mentes útifű maghéj kenyér, vagy gluténmentes útifűmaghéj sütemények. Az útifűmaghéj használható zselésítő anyagként különféle zöldségfasírtokhoz, vagy akár húsos fasírtok összetapasztása során, azonban a reggelihez adva is elfogyasztható az útifű maghéj, például egy zabkásában elkeverve.